az ismeretlen arab mesélőknek, Rudyard Kiplingnek és Jékely Zoltánnak Szólhatna ez a mese, édes gyermekem, a Nagyon Nagy Állatról, amelyik feljött a tengerből, vagy a Csodálatos Kőpallosról, amelyik beleszeretett a Beszélő Szoborba, vagy a Pálmafáról, amelyik sétálni ment a sivatagba és eltévedt, vagy az Aranykacsáról, amelyiknek elromlott a villogó szeme, vagy a Morcos Tevéről, aki fellökte a...
Mese Szulejmán bin Daúdról és az unalomról
Sajtószabadság, egyetemi autonómia – minek az nekünk?
Az európai kultúra évszázadokon átívelően olyan intézményi struktúrákat hozott létre, amelyek révén biztosítani lehet az értelmesen élhető élet feltételeit. Nem valamiféle úri huncutságról van szó, hanem az európai kontinensen több mint háromezer éve dúló véres háborúk iszonyatainak, és az önkényuralmi rendszerek borzalmainak a tapasztalatáról. Európa háromezer éves történelmében aligha találunk...
Ki a történész?
A Bevezetés a történettudományba módszertani szeminárium első óráján a diákjaimmal mindig Marc Bloch, a legendás francia történész-mártír utolsó, halálra készülő napjaiban írt munkájából, a Történész mesterségéből szoktam felolvasni. Marc Bloch a XX. századi francia történetírás egyik legjelentősebb alakja, utolsó, félkészen maradt munkája minden történész kötelező olvasmánya, egyféle céheskü...
Nem respekt helyett szolidaritást, hanem respektet és szolidaritást
Válasz Székely Örsnek a városprogramra írt konstruktív kritikákra. Talán azért, mert nem vagyok még vérprofi politikus, talán mert tanár vagyok, és megtanultam, hogy a katedra tábla felőli oldalán is érdemes figyelni (mert ott is rengeteget lehet tanulni), talán mert mindennél jobban hiszek a vita konstruktív jellegében, talán mert ismerem és elismerem a kritika szerzőjét, talán mert mindennél...
Thank zou!
Sokat vonatozom. Vannak így ezzel mások is. De én szeretem is a vonatozást. Legalábbis sokkal jobban, mint alternatíváit, az autózást és a repülést. Itt érzem leginkább úgy, hogy még magamnál vagyok: érzéseimnél, gondolataimnál, örömeimnél és vágyaimnál. De leginkább a figyelmemnél. Kiszakadva természetes körülményeimből, egy lelassult időben nyugodtan elgondolkozhatom, szemlélhetem az elfutó...
