Nem hinném, hogy valaki is véletlennek gondolná, hogy az úzvölgyi temető körül kialakult konfliktus éppen akkor pattant ki, mikor javában állt a választási kampány. A mi tájainkra a spontán etnikai (főleg magyar–román) csoportos konfliktusok nem igazán jellemzőek, kulturálisan ennek itt nincs hagyománya, és elég sokat kell rajta dolgozni, hogy valami látványosabbat ki lehessen provokálni, ha úgy...

Az úzvölgyi katonatemető körülötti konfliktus sokadszorra bebizonyította azt, amit bárki megtapasztalhat árvíz, földrengés, aszály esetében: mind az állam, mind a civil társadalom csődöt mond, ha igazán baj van. Ebben az ügyben csődöt mondott a romániai kormány: belügyminisztérium, csendőrség, titkosszolgálat, sírgondozó hivatal, műemlékvédelem, az állam regionális és helyi szervei is csődöt...

Úgy tűnik, Úzvölgyében egy katonatemetőnyi területen sem az első, sem a második világégés nem ért még véget. Látszólag halottak háborúja ez, egyesek valóban ott nyugszanak, mások nem, de végső soron áldozatok voltak mindannyian. Viszont a napokban e földalatti háborúskodás immár földfeletti etnikai összecsapással is fenyegetett. Helyeslőleg hallgattam azokat az RMDSZ-es kollégákat, helyi vagy...

Nagyon szomorú, ami június 6-án történt az Úz-völgyi katonai temetőnél. A felelősség elsősorban a román kormányé, amely hagyta idáig csúszni a dolgot. Egy normális országban réges-rég közbe kellett volna lépnie a kormányzatnak, hisz a hadisír-kérdés elsősorban a honvédelmi minisztérium hatásköre, nemzetközi kötelezettségek vonatkoznak rá, szerződések szabályozzák. Tárgyalásra kellett volna hívni...

A pápalátogatás nem csak egy történelmi esemény volt, hanem nagyszabású ceremónia, látványos médiaesemény is, tele tétova és merev diplomáciai gesztusokkal, szimbolikus ajándékozásokkal. Mivel maradtunk a pápalátogatásból? Milyen üzenetet hozott nekünk? Mondott-e valami maradandót ebben a nagy zajban? Sikerült a találkozás vele? Nehéz erről körültekintően gondolkodni, beszélgetni, és lehetetlen...